Működési Alapelvek
A Széchenyi István Szakkollégium legfőbb működési alapelve a demokratikus döntéshozatal és a diák-önkormányzatiság. Ennek szellemében született a szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) is, amely értelmében a szakkollégiumi gyűlést évente legalább négy alkalommal - de három tag kérésére bármikor- össze kell hívni. A különböző testületek ennek az intézménynek kötelesek beszámolni, saját hatáskörükben teljes autonómiát élveznek. A testületek ülései nyilvánosak, ezeken bárki felszólalhat és elmondhatja véleményét, ugyanakkor szavazati joggal csak a szakkollégiumi gyűlés által az adott testületbe megválasztott tagok rendelkeznek. Az eljárási szabályok lehetetlenné teszik a puccsszerű döntéseket, mivel csak hosszú előkészítés után lehet SzMSz-t módosítani, illetve személyi kérdésekről dönteni. Az utóbbiak esetében a titkos szavazás az irányadó szabály, amelytől eltérni csak a szakkollégiumi gyűlés egyhangú döntésével lehet.
Ezek az elvek a szakkollégiumnak fennállása óta alapvető pilléreit képezik lényeges változtatás nélkül. 1991-ben nagy vita bontakozott ki arról a kérdésről, hogy legyen-e kabinetkormányzás, azaz a szakkollégiumi gyűlés csak a DB-titkárt válassza meg közvetlenül, míg a DB-tagokat a DB-titkár kérje fel. Ez nagymértékben sértette volna a fentebb említett elveket, ugyanakkor a javaslat támogatói szerint hatékonyabb rendszer kialakulását idézte volna elő. Végül a szakkollégiumi gyűlés leszavazta e javaslatot, így megmaradt a DB-tagok közvetlen választása.
Miután a Szakkollégium tagjai világnézetük, mentalitásuk illetve érdeklődésük szempontjából is különbözőek, természetes az, hogy egyes kérdésekben nézeteltérés alakul ki. Ehhez kapcsolódóan kell megemlítenünk a kollégium másik fontos alapelvét, a konszenzusra való törekvést. Ezen pozitív hozzáállás nélkül szinte lehetetlen lenne demokratikus keretek között élő kollégiumot hatékonyan és tartalmasan működtetni.
A heterogenitás a mindennapi életben is jelentős problémák forrása lehet, ezért fontos, hogy megértéssel viseltessünk egymás iránt. Ez a Szakkollégium "gyermekkorában" sem volt másképp. A '90-es évek elején - amikor a szakkollégiumi mozgalom politikai, közéleti szerepvállalása még sokkal intenzívebb volt - szükségessé vált a kollégium saját véleményének kialakítása is. Ennek köszönhetően született az a döntés, hogy a Szakkollégium nevében csak a DB által feljogosított tag foglalhatott állást a külvilág felé, amelyet előtte egyeztetnie kellett e testülettel. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a Kollégium sohasem világnézeti vagy ideológiai alapokon, egyes politikai pártokhoz kötődően szerveződött, hanem a szakmaiság jegyében.
A szakkollégium további fontos alapelve - ahogyan neve is mutatja - a magas szintű szakmaiság. Már kezdetben alapkövetelmény volt egy elfogadott TDK dolgozat megírása, 1992-től pedig a tagsági viszony kritériumai közé tartozik félévente legalább egy kurzus elvégzése. Aki ezt nem teljesíti, az automatikusan kizáródik, amire sajnos minden évben van egy-két példa.
