Ellátásbiztonság és magyar energiapolitika
Március 23-ára a Széchenyi István Szakkollégium kerekasztal-beszélgetést szervez szakpolitikai előadássorozata részeként, melyen a magyar ellátásbiztonsági törekvések lesznek a középpontban, a hivatalos külpolitika, a gazdasági szereplők és az elméletészek szemszögéből. Résztvevők:
Dr. Orbán Anita, energiabiztonságért felelős utazó nagykövet,
Soczó Natália, MOL energiapolitikai elemzője és
Andzsans-Balogh Kornél, REKK elemzője.
Este 18:00, C VII. előadó.
Magyarország energiatermelése 63%-ban importált energiahordozókon alapul, elsősorban földgázra, aminek az aránya magas az áramtermelésben, de a lakossági fűtésben is, az olaj és a földgáz pedig gyakorlatilag egyetlen útvonalon keresztül érkezik. Ugyanakkor ez az elmúlt
20 évre is igaz. Látszólag az elmúlt telek gázválságai ellenére sem történt előrelépés, ám a látszat csal.
Magyarország több projektben is aktívan részt vesz, a makroregionális energia- együttműködés egyik sürgetője, lépéseket tesz az egységes energiapiac kiépítésére, forrás- és útvonaldiverzifikálásra törekszik. Kérdés azonban, hogy a sok akaratnak lesz-e, és ha igen, milyen kézzelfogható iránya. A folyamatos, stabil és olcsó energiaellátás hiányában a gazdasági növekedés lelassul, tovább rontva az ellátás helyzetét. Nehéz megtalálni a
körből való kilépési pontot, de mivel a kormány - nem csak az EU-elnökség idejére – top prioritásnak tekinti az energiabiztonságot, várhatóan van erre vonatkozó tervük. Ennek részleteit szeretnénk megtudni, és persze annak kritikáját is.
Szeretnéd tudni a választ arra, hogy: Nabucco vagy Déli Áramlat? EU vagy V4? Adria vagy Észak-tenger? földgáz vagy atom, atom vagy nap, nap vagy biomassza, biomassza vagy földgáz? piac vagy állam? ki is Shah Deniz? Érdekel, hogy mit jelent: LNG, AGRI, ITGI, TAP, NIC, CDC, V4 HLEWG, Smart Grid?
